Verseket régen írok, de nem nevezném magam költőnek, ahhoz túl esetlegesen verselek. Hogy mért tartom fontosnak a "lélek balga fényűzését", erről vallok a Káfé Főnix költészetnapi összeállításában,( " Igy költök én")

A beszélgetés végén A költészet című versben kísérletet teszek a megfogalmazására. És persze a többiben is. Olvassátok.

 

Így költök én

Mindig neki akartam írni

Háborús vers

A forradalom lángja

Gyereksirató

Végül

Ruhátlanul

A magányos évek póznái mentén

Az élet dolgai

Látod

Ballada az elrűnt tehetségekről

Apu

Andante

Előszó életem nagy művéhez

Majd visszatérünk

Mielőtt megvirrad

Mozart összefut egy rajongójával a túlvilágon

Nyárutó

Megváltó

Advent

Csak azt feledném

Az utolsó szó jogán

Szivárgás

Még

Ars poetica 2018

Egyszer már kellene

Amikor megérkezett az eső

Majd

Vigyázz

Ünnep után

Karácsonyi szonett

Facebook-üzenet a magánynak

Rátok bízom őt

Az élet dolgai

Júniusi helyijárat

Nyáron,esőre várva

Bele a nyárba

Most már jó vagy

Csak okosan

A szerelem

Őszi hexameterek

Szakítás

Kívül

Egy üres szék monológja